2010. június 28., hétfő

Jókai Mór: Szegény gazdagok

Annak apropóján vettem elő a könyvet, hogy a tv-ben hallottam a Szabadtéri Színpadon musicalt csináltak a műből. Őszinte leszek, először nem ugrott be, melyik is a Szegény gazdagok:(
Nem tudom mással is így van-e, de az oktatási rendszerünknek köszönhetően sokkal nehezebben olvasok el kötelező és ajánlott irodalmat, mint egyébként. Illetve nem jól írtam: nehezebben veszem rá magam. Bár a klasszikus és szépirodalmat nagyon szeretem és kamaszkoromban csak ezt olvastam, ezért mindenképp elhatároztam, hogy elolvasom ezt a Jókait:)
No és aztán úgy elmerültem a regényben, hogy a hétvégi kötelező köröket is beleértve 2 nap alatt végeztem vele. Nagyon jó maga a cselekmény is, a régi magyar filmeket amúgy is imádom, ezért is volt szívemnek kedves a hangvétel, szereplők, helyszín.
Csodálatos, mesterien megírt remekmű, imádom, ahogy a történéseket egymásba szövi!
Családregény, történelmi dráma és szerelmi történet egyszerre.
Azt hiszem ha Jókai ma is élne, simán kenterbe verne majd' valamennyi Coelho-t, Meyert, stb.


"A Szegény gazdagok egy regény, amelyet Jókai Mór írt 1860-ban. Egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsoráscsalád egymásba ágazó történetét meséli el.
Legelterjedtebb nézetek szerint Jókai a valós életből vette Fatia Negra alakját: egy utazása során ismerte Nopcsa László báró történetét, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt. Róla is olyan legendák terjengtek, hogy időnként mint rablóharamia fosztogatja a környék lakosságát. A regény megjelenése után több helybéli látni vélte a párhuzamot Fatia Negra és Nopcsa báró között, sőt, állítólag maga a báró is felfedezte azt."

Feldmár András: Szabadság, szerelem


No, akkor kövezze meg minden Feldmár rajongó (én is az volnék), de nekem ez a könyve tetszett legkevésbé. Nem is írok ide inkább semmit, mert számomra a pszichológiai fejtegetés (ami tudományos és jól megalapozott) ebben a könyvben olyan Feldmár képzettársításokkal hivatott önmagát igazolni, hogy az már némely oldalon súrolja a sci-fi határait.
Mindamellett ebből is lehet tanulni, egy-két sora bizony elgondolkodtatott, és hát azért is szeretem az öreget, mert mindig kihangsúlyozza,ezt csak ő gondolja így...
Egy olvasást megér, de aki még nem olvasott Feldmárt, ne ezzel kezdje!



"Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Feldmár András tavalyi három előadását ez a Petőfi-vers ihlette. Ha a szeretet önkényes rabszolgaság, hogyan lehet szabadon szeretni? A szex, a latin sexus a seco szóból ered, ami azt jelenti, hogy elvágni vagy elválasztani, vajon miért nem beszélünk akkor nexről is, ami a nexus, nectere szavak gyümölcse lehetne, hiszen ez utóbbi jelenti azt, hogy összekötni. Feldmár lebilincselő stílusában arról mesél, hogy milyen közel kerülhetünk egymáshoz és hogyan, anélkül hogy ezért bárkinek is szenvednie kellene."

Susan Donovan - A kitartott nő


Újabban megint rengeteget olvasok, a nagy hangulatváltozásaimmal függ ez is össze, de ezt most hagyjuk.
Könyvtári látogatásunk alkalmával találtam rá erre a könyvre, mert valaki dícsérte egy könyves blogban.
Háááááááááááát...nyár van ugyan és aki strandolós medence mellett ücsörgős ponyvára vágyik, annak tökéletes. Na én nem ez a kategória vagyok:)
Tipikus női szerelmi sztori, olyan régi Tiffany-füzet fílinggel...
Nem tetszett.
A szerző ajánlásáról meg csak annyit: miféle "szellemi táplálékuk" lehet akkor a butuska nőknek?!
5-ből 2..nagy-nagy jóindulattal...


"Ezzé készül válni Samantha Monroe, az anyagi problémákkal küzdő csinos, harmincas fodrásznő, akit a férje magára hagyott. Samantha barátnője, Karen, aki Jack szenátorválasztási kampányát menedzseli, úgy gondolja: itt az alkalom, hogy két legyet üssön egy csapásra. Egyrészt segítsen megoldani barátnője anyagi problémáját, másrészt az előző választási kudarc után szenátori címhez segítse a hírhedten nőfaló, de nőgyűlölő beszédeiről elhíresült Jacket, aki az említett tulajdonságai miatt veszített az előző választáson. Karen most biztosra akar menni, ezért új imázst gondol ki főnökének... Bájos, mulatságos és erotikus történet arról, amiről titokban mindannyian ábrándozunk. Susan Donovan regényei elsöprő sikert arattak szellemességükkel. Szórakoztatóak és erotikusan izgatóak. "Szellemi táplálék ez okos nőknek" – mondja róluk maga a szerző. Susan korábban újságíró, politikai tanácsadó volt, de takarított istállókat is. Egy napon aztán úgy döntött, leírja élettapasztalatait."

2010. május 22., szombat

A fény harcosa...

"A harcos nem próbál megfelelni a szerepnek, amit ráerőltetnek!"
Meg azt mondja:
"Tudja, hogy minden csata során tanult valami újat. De a legtöbb lecke túl sok szenvedést okozott neki. Többször is fölöslegesen vesztegette az idejét, hogy hazugságért harcoljon. És sokszor szenvedett olyan emberek miatt, akik nem érdemelték meg a szeretetét."
Avagy: Éljen Coelho, a nagy közhely-Mágus!!

2010. április 21., szerda

Bacher Iván :Farfalle a’la Sári :D

Na gyere, te gyerek, ülj fel ide a pultra, megcsináljuk ezt a pastát pár röpke perc alatt, föltéve, ha segítesz. Na, maradj itt, amíg én megtöltöm ezt a lábast vízzel, így, és fölteszem a rezsóra. Na, mit kell bele tenni? Úgy van: kis olajat, na, öntsed, hé, elég lesz, nem baj, majd lehalászom kanállal, így, nem baj, majd felmosom. Na, most sózzad, óvatosan, jól van, gyerek, hoppá, no, nincs vész, mindjárt teszek fel másik vizet, így, látod, na, nem történt semmi baj, teszed le azt a kést!
Gyorsan aprítsuk fel a hozzávalókat: ezt a negyedkilónyi vargányát, amit Beregszászról hozott Feri bácsi, emlékszel Feri bácsira, akinek az a nagy kocsija van, egy kincset ér ez a gomba, nem baj, majd fölszedjük és megmossuk újra. No, most még vagdossunk föl egy fél cső zöld és egy fél cső piros színű paprikát, ezt a szép szál újhagymát is, így. És megtisztítunk öt gerezd fokhagymát, nem baj, majd összeszedem.
Na, most vesszük ezt a vaslábast, öntsél bele egy kis olajat, ne azt, az oliva, persze jó lesz az is, úgy, öntsed, nem baj, majd feltörlöm, úgy, most rátesszük a rezsóra, kapcsold be, jól van gyerek, most menj arrébb, mert meleg lesz.
Vedd le azt a kis edényt, úgy, nem baj, majd felseprem a cserepet, úgy se volt ez valami szép csupor. Ebbe teszünk vizet, s föltesszük nagy lángra azt is. Hopp. Mondtam, hogy ne ficánkolj, annyira nem ütötted be, na, ülj ide vissza, és nézzed, ahogy belenyomom a fokhagymát, na, bekapsz egy felet bikfic, nem baj, majd kimosom. Gyorsan kiszedjük a fokhagymát, ki is dobjuk, félrehúzzuk a lábast, no meg téged, helló! Nem baj, majd fölveszem. No, nézd, ebbe a lobogó vízbe belepottyantjuk a két szem paradicsomot…Majd feltörülöm. De aztán rögtön ki is kanalazzuk, hámozzuk meg, ne nyúlj hozzá, forró! Mondtam. Mindjárt bekenem, addig fogd meg a füledet. Fölaprítjuk azt a paradicsomot, beletesszük a fokhagymás olajba… Hopp. Nem baj, ez úgyis koszos volt. Közben fölforrt a víz, tegyük bele a tésztát. Majd összesöpröm. Csak elébb ebbe a paradicsomos olajba beletesszük a gombát, így. Dobd bele ezt a kis marék kapribogyót, na, próbáld meg még egyszer. Majd megkeresem. Most ezt a kis ringlit tedd bele, jó, a paprikát, szórjál bele kis koriandert, várjál, leszedem kiskanállal. Babért és ezt a fél bukéta elaprított petrezselyemzöldet, ügyes vagy, az nem érdekes, phu, már el is szállt. Itt van egy bukéta bazsalikomlevél, haraphatsz bele, persze, hé, de ne mind, nyisd ki a szád, azonnal nyisd ki a szád, úgy ez még jó lesz bele. Na, most bolondítsuk az egészet ezzel a mandulával, száraz vörösborral. Tudtam, hogy nem kellett volna ebben az ingben maradni, nem baj, gyerek, majd besózom.
Na, most ezt én csinálom: leszűröm a tésztát, és egy tálban elkeverem a masszával. Igen, keverheted te is, de vigyázz, na várjál, visszalapátolom. Most még bőven reszelünk rá parmezánt, hohó… majd felseprem. No, akkor ülj ide, a helyedre, itt az adagod, egyél szépen. Mit mondasz??? Hogy mossam le???? Hogy mossam le a tésztáról ezt a sok maszatot??? Gyerek, az anyád ne sirasson… Na jól van, már mosom is, aj mekkora egy marha voltam, hogy nem spagettit főztem, hanem ezt az ostoba masnitésztát, mindegy gyerek, egyél, mindegy, hogy mit eszel, csak egyél, egyél, egyél, hogy jó erős legyél, hogy bírjad a dolgokat, gyerek, gyerek, drága kis gyerek…


2010. április 16., péntek

Feldmár mesél...

"Az, hogy én megértelek téged, azt jelenti, hogy beskatulyázlak a már meglévő gondolataimba. Az én szókincsemmel, az én gondolataimmal gondolom, hogy te tulajdonképpen olyan vagy, mint én. De lehetséges, hogy még a színek, amiket te látsz, azok sem ugyanazok a színek, amiket én látok. Vagy az érzelmeknek, amiket te érzel, semmi közük nincs azokhoz az érzelmekhez, amiket én érzek. Tehát arra rájönni, hogy a másik az annyira másik, hogy soha a büdös életben nem fogom megismerni, nagyon megrázó felfedezés. De szerintem igaz.
El kell fogadni, hogy rettenetesen egyedül vagyok. Soha senkinek nem lesz az a tapasztalata, ami az enyém. Ha valakihez hozzáérek, megérintem, soha nem fogom tudni, hogy ő mit érez. Soha. És senki nem fogja tudni, hogy én mit érzek, mit gondolok, hogy nekem milyen a világ.
Szimbólumokkal kommunikálunk, és ezek a szimbólumok nagyon keveset mondanak a valóságról. Nekem van egy valóságom, nektek van egy valóságotok, ahányan itt vagytok, és lehetetlen, hogy én valaha is megértsem a ti valóságotokat. Olyan nincs. Remélem, hogy ezt most megbeszéltük, és soha többé senki nem próbál megérteni senki mást."

Feldmár mesél...

"Hogy valaki szeret-e engem, vagy nem, azt csak én tudom megmondani. Mert a másik mondhatná, hogy nagyon szeret engem, de ha nekem teher, akkor nem szeret. Vagy ha engem úgy szeret, ahogy ő gondolja, hogy engem szeretni kell, és nem úgy szeret, ahogy én szeretném, hogy engem szeressenek, akkor nem szeretnek. Tehát engem meg kell ismernie annak, aki engem szeretni akar. És nekem meg kell ismernem azt, akit én szeretni akarok."

Feldmár mesél...

"Ha valakivel találkozom, aki valamit mond és más valamit tesz, akkor nagyon kell arra vigyázni, hogy arra figyeljek, amit tesz. Nem arra, amit mond. Mert azok az emberek az életünkben, akik mást mondanak, mint amit tesznek, hipnotizálnak minket. A szavak hipnotizálnak, hogy ne figyelj arra, amit csinálok, figyelj inkább arra, amit mondok. Tehát ha nem akarsz hipnózisban lenni, akkor soha ne arra figyelj, amit az emberek mondanak, hanem mindig arra figyelj, amit csinálnak."

2010. április 13., kedd

Ady Endre: És sehogyse vagyok

"...És úgy vagyok, hogy sehogy sem vagyok
És fáj, hogy nem fájnak eléggé
Dalaim, a megdalolt dalok
S kinjaim a megszenvedett kinok.

Zárt életet ujra elkezdeni,
Fölvenni a daliás lárvát,
Ujjongani, mikor testünk bizserg
Nem fiatalon és vér-duzzadón,
De sztrájkján a sokféle csapott vérnek
És gondolni évek számaira,
Hogy harmincöt és azután harminchat
És kételkedni a kisleányban,
Aki, szegény, pedig nem rossz talán
És mindenben és még több mindenben
Látni vakítóan a Semmit:
Talán öregség, talán már Halál.
Hát jöjjetek beigért éjszakák
Hát jöjjetek nagy megcsufolások,
Szégyenek, kinok és régi babák.

Kár, hogy néha sokáig élünk
És ugy vagyok, hogy sehogy se vagyok."

2010. április 11., vasárnap

Idézetek

"Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni." /Márai Sándor/


"Teljesen mindegy, hogy mit mondanak az emberről. Csak az számít, hogy ki mondja."
/Oscar Wilde/


"Nem boldog vagyok, hanem vidám. Ez nem ugyanaz. A boldog nőnek nincsenek gondjai. A vidám nőnek vannak, csak megtanulta, hogyan kezelje őket."
/B. Sills/

Ray Charles&Betty Carter - Just You, Just Me (1961)



1. Every Time We Say Goodbye
2. You And I
3. Goodbye/We'll Be Together Again
4. People Will Say We're In Love
5. Cocktails For Two
6. Side By Side
7. Baby, It's Cold Outside
8. Together
9. For All We Know
10. It Takes Two To Tango
11. Alone Together
12. Just You, Just Me
13. But On The Other Hand Baby
14. I Never See Maggie Alone
15. I Like To Hear It Sometime

Feldmár mesél...

"Azt csiholjuk ki a környezetünkből, amihez hozzá vagyunk szokva."

2010. április 8., csütörtök

Feldmár mesél...

"Minél többször tud az ember kis nemeket mondani, annál kevésbé kell egy nagy nemet mondania."

2010. március 23., kedd

Bíborsivatag (The Purple Plain) (1954)

Szinkronizált angol háborús filmdráma, 100 perc, 1954



rendező: Robert Parrish
forgatókönyvíró: Eric Ambler
operatőr: Geoffrey Unsworth
zene: John Veale
producer: John Bryan, Earl St. John
vágó: Clive Donner;

Szereplők
Gregory Peck (Bill Forrester)
Win Min Than (Anna)
Brenda De Banzie (Miss McNab)
Bernard Lee (Dr. Harris)
Maurice Denham (Blore)

Forestert, a repülőtisztet pár napos házasság után egy bombarobbanás megfosztja feleségétől. Burmába, a Bibor sivatagba kerül, a japán lerohanás idején. Megszállónak érzi magát, a halált keresi. Először egy burmai nő iránti szerelme rázza föl, majd egy kollegája szerencsétlen lezuhanása adja vissza életösztönét, végül saját repülőszerencsétlensége nyújt igazi lehetőséget arra, hogy megtalálja nyugalmát, a benne szunnyadó embert, mikor már szinte csupasz élőlényként cipeli végig a sivatagon sebesült társát. Ösztönné vált mozgatóereje csak a menekülés és a mentés.


Inci és Finci (Pixie and Dixie and Mr. Jinks) 1958

színes, szinkronos amerikai rajzfilmsorozat, néhány epizódja, tvrip



Aki szereti a retro mesefilmeket, az nem hagyhatja ki ezt a rajzfilmsorozatot, ami két kisegér, Inci és Finci, valamint Kandur Bandi kalandjait mutatja be.

Epizódok:

24. A gigászi pudli
27. A pehelysúlyú bajnok
29. Kanári mánia
44. Kalandok földön és vizen
45. Egérbiztosítás
51. A világ legerősebb egere
52. Az indiai egér
53. Robotegér

Letöltés:

http://data.hu/get/2367534/incifinci.tvrip.001.html
http://data.hu/get/2367502/incifinci.tvrip.002.html
http://data.hu/get/2367498/incifinci.tvrip.003.html
http://data.hu/get/2367439/incifinci.tvrip.003.html
http://data.hu/get/2367396/incifinci.tvrip.004.html
http://data.hu/get/2367370/incifinci.tvrip.005.html
http://data.hu/get/2367352/incifinci.tvrip.006.html
http://data.hu/get/2367342/incifinci.tvrip.007.html
http://data.hu/get/2365900/incifinci.tvrip.008.html
http://data.hu/get/2365895/incifinci.tvrip.009.html
http://data.hu/get/2363176/incifinci.tvrip.010.html
http://data.hu/get/2362673/incifinci.tvrip.011.html

2010. március 19., péntek

Lesznai Anna - Mért oly hosszú ...

Kedvenc költőnőmtől.....

Mért oly hosszú ...
-------------------


Mért oly hosszú az út a szivtől a szájig
Hogy lüktető lelkem sohsem jut odáig!
Hogy a mindenségtől úgy el vagyon zárva
Csendes békés szerrel nem jut napvilágra!
- Életemnek fáját erősen rázzátok
Hadd húlljon gyümölcse ujjongva reátok -
És mint dió burka - ha húll napos ágról
Repedjen meg szívem a nagy boldogságtól!
Törjétek fel zárát az "én" "álmodásnak"
Hogy elepedt lelkem odadhassam másnak -
Másnak másnak másnak - ki megváltja tőlem
Ki mint húrból hangot kicsalja belőlem -
Ki valóra váltja - megitatja vérrel
S megéteti könnyes szerelem kenyérrel!

{ Nyugat, 1909 / 7 }

2010. március 17., szerda

Jem- It's amazing

Nagyon szeretem:)


Az élet szép ajándékai

"Az élet egyetlen napja csodálatos történetek szövevényéből áll össze. Akik ösztönösen élnek, nem áldoznak időt az események megértésre. Sosem fogják tudni, mi mimiért történt velük - bár ez nem is bántja őket igazán. Aki kimarad egyetlen napjából, az másnap éppígy cselekszik majd, miközben az élet némán, észrevétlenül elsuhan mellette. Semmi olyan nem történhet meg egy ember életében, ami meg ne történhetne veled életed egyetlen napján. Eképpen ha a napokra figyelsz, figyelemmel leszel egész életedre. Egyetlen nap is közelebb vihet az élet igazi és nagy feladatainak megértéséhez."

2010. március 16., kedd

Az ördög ügyvédje (The Devil's Advocate) 1997

Nekem a kedvencem ebben a műfajban!


színes, szinkronos amerikai thriller, 144 perc, 1997
16 éven aluliak számára nem ajánlott



rendező: Taylor Hackford
író: Andrew Neiderman
forgatókönyvíró: Jonathan Lemkin, Tony Gilroy
zeneszerző: James Newton Howard
operatőr: Andrzej Bartkowiak
vágó: Mark Warner

szereplő(k):
Keanu Reeves (Kevin Lomax)
Al Pacino (John Milton)
Charlize Theron (Mary Ann Lomax)
Jeffrey Jones (Eddie Barzoon)
Judith Ivey (Mrs. Lomax)
Connie Nielsen (Christabella)
Craig T. Nelson (Alexander Cullen)
Tamara Tunie (Jackie Heath)

Démoni hatású, egyedi filmcsemege. Az utolsó pillanatokig meglepetésekkel szolgál az utóbbi évek egyik műfajteremtő filmje. Kevin Lomax, a sikeres védőügyvéd egyetlen pert sem veszített még életében, mert szinte hipnotikus erővel bírja rá az esküdteket, hogy mentsék fel ügyfeleit. De nemcsak a tárgyalóteremben, hanem a magánéletében is szerencsés, elbűvölő feleségével, Mary Annel az oldalán. De semmi sem tarthat örökké. Egy napon betoppan hozzá egy tekintélyes New York-i jogi cég megbízottja és közli vele, hogy felettesei felfigyeltek hihetetlen teljesítményére és szeretnék a cég munkatársai között látni. Feleségével New Yorkba utazik, ahol hamarosan megismerkedik a cég titokzatos vezetőjével, John Miltonnal is. A nagyravágyó Kevin nem bír ellenállni a kísértésnek és elfogadja Milton ragyogó ajánlatát. Új főnöke életmódja, hatalma és a körülötte lebegő érzéki női figurák kibillentik egyensúlyából. Azonban amikor sztárügyvédként belekóstol a hatalomba, valami megváltozik benne. A győzelem megszállottjává válik és többé semmi más nem érdekli. Nem figyel felesége baljóslatú látomásaira, aki egyre furcsább dolgokat tapasztal és megérzi, hogy súlyos árat kell fizetniük a csillogó előnyökért. Kevin egyre nehezebb tárgyalótermi megmérettetéseken esik át. Mindene a diadal, de elkezd félni. A földi pokol kapujában Milton vár rá.

DVDRip
Filesize: 699 MB (or 716,792 KB or 733,995,008 bytes)
Runtime: 02:18:03 (207,067 fr)
Video Codec: XviD
Video Bitrate: 586 kb/s
Audio Codec: 0x0055(MP3) ID'd as MPEG-1 Layer 3
Audio Bitrate: 114 kb/s (57/ch, stereo) VBR LAME3.97
Frame Size: 592x256 (2.31:1) [=37:16]


http://rapidshare.com/files/16572743/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part1.rar
http://rapidshare.com/files/16577242/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part2.rar
http://rapidshare.com/files/16580768/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part3.rar
http://rapidshare.com/files/16584219/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part4.rar
http://rapidshare.com/files/16587861/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part5.rar
http://rapidshare.com/files/16597316/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part6.rar
http://rapidshare.com/files/16602107/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part7.rar
http://rapidshare.com/files/16603812/Az_oerdoeg_uegyv_dje.part8.rar

jelszó: charles

2010. március 11., csütörtök

Véletlen

"Minden ered valamiből, a folyó a hegyi patakból, a patak a sziklák közül csörgedező csermelyből, a tenger a vízcseppből, majd a vízcsepp a tengerből- tudom, hogy nincs véletlen."

"Te magad vagy az az erő, amely életre hívja a történéseket- a jót, a rosszat egyaránt. Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek: helyes gondolkodással a szerencsét idézed-e meg, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre. Rajtad múlik bearanyozod-e napjaidat, vagy feketére fested magad körül a világot."

"Nincsenek véletlenek, minden a gondolataidban gyökerezik -abban, hogy mit akarsz, és mit tudsz meglátni egy fordulat mögött."

Visszavonhatatlanok

A gondolat örök - amint megszületett visszavonhatatlanul éli saját életét.
Gondoltál-e valaha arra, hogy valaki beláthat a gondolataidba?
Gondoltál-e valaha arra, mi történne veled, ha valaki tudomást szerezne minden titkos gondolatodról?
Gondoltál-e valaha arra, hová kerülnek azok a gondolatok, amelyeket nem mondasz ki, és nem váltasz tettekre, melyekről - úgy hiszed -, rajtad kívül senki sem tudhat?
Gondoltál-e valaha arra, mi történne a világgal, ha minden, de minden gondolatod - a szép és jó, a kegyetlen és irgalmatlan-, ami valaha eszedbe jutott, megvalósulna?
Gondoltál-e arra, hogy vannak helyes, és vannak gonosz gondolatok, melyek -bár nem mondjuk ki, és nem váltjuk valóra őket- saját életet élnek a világegyetem hatalmas körében?
Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?
Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?
Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta, és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál?

Veszteség

"Saját életed igazságát te teljesíted be: azt fogod visszakapni, amit magad is adtál: vérontásért háborút, tolvajlásért nincstelenséget, az akarat kegyetlenségéért minden szeretet elvesztését. S a pedig életedből elvész a szeretet, elvesztettél mindent."

Mit gondolsz? - képességfejlesztő


Nekünk sajnos csak az első 2 rész van meg, a 3. nincsen. Remek képességfejlesztő könyvsorozat!

"Dékány Judit
Mit gondolsz?

Kiadó: Logopédia Kiadó
Kiadás éve: 2004
Kötés: puha kötés
Életkor: 6-9 éves kor között ajánlott


A sorozat figyelem-, emlékezet-, gondolkodás és beszédfejlesztő játék. Első része az összefüggések felismerését fejlesztő képanyag. A gyermek a feladatok elvégzésekor nemcsak egy gondolkodási műveletet alkalmaz, hanem fejlődik a szókincse, a nyelvtani rendszer használata, szöveg- és képemlékezete és figyelme is. A képsorozatok az egész-rész, előbbi-utóbbi (vagy egyidejű), ok-okozat, cél-eszköz, feltétel-következméy és lényeges-nem lényeges felismerését szolgálják. Az ezeket fejlesztő képek három csoportba sorolhatók: a cselekvés mozzanatainak felismerése, történet részeinek felismerése és történet összeállítása mennyiség-, illetve méretbeli változás alapján. A Mit gondolsz? 2. és a Mit gondolsz? 3. füzetek újabb témaköröket ölelnek át."

1. Összefüggés : Figyelem-, emlékezet-, gondolkodás- és beszédfejlesztő játék

Ide töltöttem fel: http://www.mediafire.com/?jkfzmcnng3z


2. Analógia : http://www.mediafire.com/?kymx0deljyw

2010. március 10., szerda

Diploma előtt (The Graduate) 1967

Diploma előtt (The Graduate)
színes magyarul beszélő amerikai romantikus film, 106 perc, 1967
16 éven aluliak számára nem ajánlott



rendező: Mike Nichols
író: Charles Webb, Calder Willingham
forgatókönyvíró: Buck Henry
operatőr: Robert Surtees
zene: Dave Grusin, Paul Simon
producer: Joseph E. Levine, Lawrence Turman
látványtervező: George R. Nelson
vágó: Sam O'Steen

szereplő(k):
Dustin Hoffman (Benjamin Braddock)
Anne Bancroft (Mrs. Robinson)
Katharine Ross (Elaine Robinson)
William Daniels (Mr. Braddock)
Murray Hamilton (Mr. Robinson)

A szégyenlős és visszahúzódó Ben most fejezte be az egyetemet, és készen áll, hogy beteljesítse szülei akaratát: találjon magának egy jól fizető állást, keressen magának egy feleséget és teremtse újra szülei unalmas életét. Valószínűleg így is tenne, ha a szülei barátainál tett látogatás során a csinos Elaine édesanyja, a középkorú Mrs. Robinson el nem csábítaná a kisfiús Ben-t. Miközben viszonyt kezd Mrs. Robinson-nal, Ben lassan rádöbben, hogy szerelmes Elaine-be, aki viszont San Franciscóba megy tanulni. Mire Ben végre döntésre jut és rászánja magát, hogy elvegye feleségül a lányt, Elaine már másnak ígéri a kezét. Ben azonban most már nem hagyja magát.


http://rapidshare.com/files/187895272/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part1.rar
http://rapidshare.com/files/187898418/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part2.rar
http://rapidshare.com/files/187897256/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part3.rar
http://rapidshare.com/files/187898959/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part4.rar
http://rapidshare.com/files/187900515/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part5.rar
http://rapidshare.com/files/187904356/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part6.rar
http://rapidshare.com/files/187906663/Diploma.elott.1967.HUN.DVDRip.XviD-Roter.part7.rar



Az Út bölcsessége

"Néha rájövünk valamire, olykor vannak dolgok, amelyeket elismerünk; sokszor szeretnénk valamit, és néha teszünk is érte, de csak a mély belső mozgás, csak a szív leírhatatlan meghatottsága, csak ez győz meg arról, hogy amit felismertél: az igaz, hogy amit felismertél: a tiéd, és semmiféle idegen hatalom nem ragadhatja el tőled - mert ő a te utad, a te igazságod."

Márai Sándor:Az emberi közönségességről

"A tömeg, mint társadalmi erő, oly mértékben hatalmasodott el az én időmben, hogy nincs barlang, magatartás, szemlélet, ahová még elvonulhatunk előle.

Természetesen oktalan és esztelen az, aki megsértődik a tömeg tényétől, s valamilyen finnyás és fanyalgó egyénieskedés nyafogó magatartásába menekül. A tömeg itt van, mint az eső, a szél, a föld. Számolni kell vele. De Arisztotelész ezt mondja: "A nagy tömeg egészen rabszolga-lelkületet mutat, s a barmok életmódját követi." Két és félezer éve hangzott el ez a megállapítás; ma érvényesebb, mint valaha.

Az emberi közönségesség korunkban olyan reménytelen méreteket öltött, hogy nincs többé pedagógiai módszer, mely eredményesen tudna harcolni ellene. A tömeg reflexei már nem emberiek többé abban az értelemben, ahogyan a keresztény műveltség és a klasszikus ókori nevelés értelmében ismertük meg az emberit. Vitatkozni nem lehet velük; mintha iszákosokkal vagy eszelősökkel vitatkoznál, akik csak rögeszméiket dadogják válaszul. Érzelmeikre hatni nem lehet; másként éreznek, mint eddig az emberek. A részvét, az együttérzés eltorzult lelkükben; a kapzsiság, a vérszomj uralkodnak idegeikben, a korlátlan és mohón habzsoló, szomorú élvezetvágy: Az emberi közönségességnek nincs határa többé. Egy okkal több, hogy minden emberszabású ember makacson és bátran helyén maradjon, gondolkozzék, érezzen, ahogyan emberhez illik."

Terence Trent D'Arby


Egyik régi nagy kedvencem...

Trak's

1. If You All Get to Heaven
2. If You Let Me Stay
3. Wishing Well
4. I'll Never Turn My Back on You (Father's Words)
5. Dance Little Sister
6. Seven More Days
7. Let's Go Forward
8. Rain
9. Sign Your Name
10. Who's Lovin' You


2010. március 9., kedd

Tűrés

"Bánj az idővel úgy, mintha egyetlen napból állna az élet: ne egyél mást egyiken sem, mint életed legszebb, legboldogabb napján tetted, bárhogy gyötör a sors bajokkal és kínoz veszedelemmel, bánattal és tengernyi könnyel, tűrd őket, viseld alázatos büszkeséggel valamennyit. Aki tűrni képes, kiállja a Időisten próbáját..."

Iron&Wine - The Shepherd's Dog (2007)

Jófajta indie muzsika...

The Shepherd's Dog - 2007



1. Pagan Angel and a Borrowed Car
2. White Tooth Man
3. Lovesong of the Buzzard
4. Carousel
5. House by the Sea
6. Innocent Bones
7. Wolves (Song of the Shepherd's Dog)
8. Resurrection Fern
9. Boy with a Coin
10. The Devil Never Sleeps
11. Peace Beneath the City
12. Flightless Bird, American Mouth

Download

2010. március 7., vasárnap

Találkozások

" Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni."

Szenvedés

" Akkor szenvedünk igazán, ha menekülünk a szenvedés elől. Ami elől fut az ember, az kétszeresen a hatalmába keríti."

Rina Ketty - Nuits sans toi (tango chanté) 1939

Louise Brooks & Rina Ketty - J'attendrai (1938)

2010. március 5., péntek

Önbecsülés

"Ha nem becsülöd meg, aki vagy - sosem leszel az, aki lehetnél."

Látás

" Mindannyian látók vagyunk. De mindenki csak annyit lát, amennyit lelke látni enged."

Idő...

"Tévedtél? - most már mindegy. A múltat nem változtathatod meg, de a jövőt igen. A külső szemedet előre ragasztották az istenek, ha a múlttal feladatod volna, hátul is lenne szemed. A múlt most már nem számít, a jövő pedig ebben a pillanatban kezdődik."

Az élet törvénye

"Az Élet Törvénye egyetlen nagy törvény, mi neveztük el Szeretetnek. A Szeretet erejénél senki nem ismer nagyobbat. Roppant hatalmánál fogva egyformán érvényes mindenkire. Amikor szeretetre vágysz - bárcsak szerethetnél valakit, aki viszontszeretne téged...-, a boldogság és a teljes élet után vágyódsz. Amikor boldogságban telnek napjaid, akkor élsz az Élet Törvénye szerint - szeretetben."

Mel Tormé - Songs for any taste (1955)


Tracks:

01 - Autumn Leaves
02 - Tenderly
03 - I Wish I Weren't In Love Again
04 - It's DeLovely
05 - It's All Right With Me
06 - Manhattan
07 - Taking A Chance On Love
08 - Home By The Sea
09 - I Got Plenty O'Nuttin'
10 - Nobody's Heart

Letöltés/download
password: musicacion

2010. március 3., szerda

Arany középút

"Meg kell találnunk az arany középutat mindenben: a túlzásba vitt jóakarat már nem erény, hanem erőszak.
Aki túl jót akar másnak, megfosztja levegőjétől.
Középen találjuk meg a boldogságot."

Palya Bea - Én leszek a játékszered



A Táncdalfesztiválok korszakának legismertebb dalai csendülnek fel Palya Bea saját stílusában „Én leszek a játékszered” c. új CD-jén!

Album:Én leszek a játékszered
Előadó:Palya Bea
Bitsűrűség:320kb/s
Megjelenési dátum:2010. február 26.


Tracklist:

1. Tiketike
2. Nem leszek a játékszered
3. A legszebb asszonynak
4. Fák, virágok, fény
5. Utánam a vízözön
6. Holnap se lesz semmi
7. Semmi
8. Az élet megy tovább
9. Gizikém
10. My love is your love
11. Nehogy kiszaladjanak
12. Schlaflied
13. Énmellettem elaludni nem lehet
14. Invocati
15. Én nem akarok minden áron férjhez menni
16. Mézesszívek
17. Baba
18. Mama
19. Undorító hangom van nekem
20. Part-time love
21. Nem ismeri?
22. Nagy utazás
23. For Philip S.
24. Amerika
25. Finding the path
26. Amerika
27. Szőke Anni balladája
28. Add már, Uram, az esőt!
29. Az eső és én
30. Az élet megy tovább (instrumentális)
31. A szerelmeseknek a legszebb dala
32. Megáll az idő


kép

http://data.hu/get/2284175/Palybelesz.part1.rar.html

kép

http://data.hu/get/2284182/Palybelesz.part2.rar.html

Idézet

"Vond ki a rosszból a rosszat,
és máris megtalálod benne a jót."

Tatiosz

Életművészet

"Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni-sem az éles kést,
sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét,
hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni - dísz, ragyogás, külcsín nélkül."

2010. március 2., kedd

Boldogtalan boldogok

"Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában. Itt tiéd az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyetlen egy nem lehet a tiéd: a perc, amelyet elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes."

2010. március 1., hétfő

Tatiosz...2.

"A gyógyírt ne kívül keresd, gyógyulásod csak tőled függ. Az ösvény te magad vagy - miért hiszed, hogy te és a te utad függetlenek vagytok egymástól? El tudod képzelni, hogy levágod a karod, és azt kéred tőle, hogy nélküled éljen? Nem gyógyíthatod meg a tested, ha zavaros gondolatok gyötörnek. Próbáld meg a haragodat lecsillapítani; amíg haragszol magadra, haragudni fogsz az emberekre is."

Bölcsesség

"A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan átutazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat.:("

Szaffi (1984)

Kedvenc meséink egyike:)



Vígjáték / Rajz-animáció / Kaland / Családi, magyar film , 80 perc

Rendezte: Dargay Attila
Főszerepben: Rajzfilmfigurák

Sophie, Ahmed Pasa lánya és Jónás, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fia, kisgyermekkoruk óta szeretik egymást, s jegyesek. A háború alatt a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában.
Sophie a menekülés közben elveszik, egy kis öregasszony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s mintha saját gyermekét neveli. Jónás, fiatalemberként visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. A kincset azonban nemcsak Jónás szeretné megtalálni, hanem az ingyenélő, haszonlesők is.
Jónás azonban veszélyes kalandjai során megismerkedik Szaffival, s boldogan élnek, míg meg nem halnak.
http://www.storage.to/get/BG3ifwaJ/Szaffi.avi

Szalóki Ági: Gingalló (2009)


Bitráta:320kb/s
Méret:139 MB

01.Japán kacsák
02.Gingalló
03.Ibolya, ibolya
04.Gyógyfüves
05.Libegő
06.Érik, érik a cseresznye
07.Egy szép domb
08.A szeretőm pakulár
09.A csizmámon nincsen ták
10.Őskori motívum
11.Gyöngy az idő
12.Sárkány-paripán
13.Majd megválik
14.Pista bácsi
15.Báró és gróf
16.Chanson
17.Huszonhárom király
18.Huszonhárom király
19.Balaton
20.Fehérlófia
21.Megyen már a hajnalcsillag


http://rapidshare.com/files/350606716/zgng.rar
jelszó: alex11

Big Mama Thornton : Ball 'N' Chain (1968)




trax
1. Sweet Little Angel
2. Unlucky Girl
3. Swing It On Home
4. Little Red Rooster
5. Hound Dog
6. Your Love Is Where It Ought To Be
7. School Boy
8. My Heavy Load
9. I'm Feeling Alright
10. Sometimes I Have A Heartache
11. Black Rat
12. Life Goes On
13. Bumble Bee
14. Gimme A Penny
15. Wade In The Water
16. Ball N' Chain

Osho / idézetek...

Az, amit mi szerelemnek nevezünk, valójában az emberi kapcsolatok teljes

spektruma - a földtől egészen az égig. A legalsóbb szinteken a szerelem

nemi vonzerő. Sokunk megragad ezen a szinten, mert társadalmi neveltetésük

mindenféle elvárásokkal és elfojtásokkal terhelte meg nemiségünket. A

legnagyobb probléma a szexuális szerelemmel az, hogy soha nem lehet

tartós. Csak ha elfogadjuk ezt a tényt, leszünk képesek ünnepelni a

szexualitást azért, ami valójában - akkor örömmel üdvözöljük, ha

megtörténik, és hálával búcsúzunk tőle, ha elmúlik. Így ahogy egyre

érettebbé válunk, lassan képesek leszünk megtapasztalni a nemiségen

túli szerelmet, és tisztelni a másik páratlan egyéniségét. Lassan

megértjük, hogy partnerünk gyakran csak visszatükröz minket: mélyebb

énünkből feltűnő, eddig ismeretlen arcainkat tükrözi vissza felénk, és

ezzel segíti kiteljesedésünket. Ez a szerelem szabadságon alapul, nem

pedig szükségen és elvárásokon. Szárnyai egyre magasabbra és magasabbra

emelnek minket a mindent Egyként megélő egyetemes szerelem felé."



"Bármit is csinálsz, legbenső lényedben maradj mindig könnyed, csöndes,

nyugodt, kiegyensúlyozott."



"Ne vesztegesd az életed olyan dolgokra, amiket nem tarthatsz meg. Bízz

az Életben. Csak akkor leszel képes elhagyni a "tudást", csak akkor tudod

félretenni az elmédet, ha bízol. A bizalommal pedig valami óriási dolog

tárul fel előtted. Akkor az életed többé nem közönséges élet: isten

teljesen feltölt és eláraszt. Amikor a szív ártatlan, a falak pedig

eltűntek, összekapcsolódsz a végtelenséggel. Nem érzed magad becsapottnak; nincs semmi, amit el lehetne tőled venni. Amit el lehet tőled venni, az meg sem érdemli, hogy megtartsd. Amit pedig nem lehet tőled elvenni, azért miért aggódnál? - azt senki nem veheti el tőled, az lehetetlen. A valódi kincset nem veszítheted el."




2010. február 19., péntek

JÓTÉKONYSÁGI FELHÍVÁS! Segítség műanyag kupakokkal...

"Kétgyermekes édesanya vagyok. 2003 februárban született Dorottya kislányom, 2007 februárban Laura. Négy korai vetélésem volt, hatalmas lelki teherrel. 6-10 hetes magzatokat vetéltem el. Életem árán hittem, egyszer anya leszek!

Az álom valóra vált! Két tüneményes kislányom tett értelmet az életnek! Imádom őket!

2009 NYARÁN LAURÁNAK HULLOTT A HAJA, VITAMINHIÁNYRA GONDOLTAM, EZÉRT KÉRTEM EGY LABORVIZSGÁLATOT A GYERMEKORVOSUNKTÓL.

A lavina ezzel elindult. Az orvos vírusra gyanakodott, de a kontroll labor nem változott. Beutaltak a nyíregyházi haematológiára, ahonnan továbbutaltak 2009. szept. 7-én Debreceni klinika haemato-onkológiájára leukémia gyanúval. Életem legfájóbb pillanata a kór ismertetése szept. 10-én. ALL leukémia. Azt mondták jó eséllyel gyógyítható. 80-90 %. Az esélyek számokban adtak hitet, hogy meg fog gyógyulni.

Szept.10-én indult a kemoterápia, okt. 7-én megelőzve 2 hetes lázas állapottal kómába esett. Közel 2 hétig nem reagált, szemei csukva voltak. A korábban mozgékony, energikus, beszélő, szobatiszta kislányom emlék maradt. Nem beszél, nem tud ülni, állni...minden szertefoszlott! Testvére nehezen fogja fel mi lett a játszótárssal, mi lett a kistesóval. Az orvosok nem tudják mi történt. A kezelések mellékhatása, vírus, bakteriális fertőzés, leukémia fellángolása az agyban. Nem tudják a kiváltó okot és az agyból vett szövetminta sem adott egyértelmű választ! Ami biztos, hogy az agy szürkeállománya sérülést szenvedett Ezen az állapoton segíthet az őssejtterápia, ami igen költséges. Helyzetünket nehezíti, hogy fiatal házasok lévén a házunk jelzálog hitelből épült, egy kereső maradt a családban.

A család kettészakadt!

Mi heteket töltünk Laurával a debreceni klinikán, míg Dorottya apával tölti napjait. Neki is nehéz a kettészakadt családi élet, a "hol van anya és mi lett kistesóval" felfoghatatlan egy 7 éves gyermeknek. Én egyet tudok, meg kell gyógyulnia. Nem adhatja fel és én soha nem adom fel. Szeretném, ha egyszer ismét mondaná: "anya!"

És hiszem, álmom valóra válik!

A nagylányom Dorcika ősszel az ovival volt az idősek otthonába és minden gyermek kapott egy virághagymát, hogy ültesse el és kívánjon valamit. Hazajött Dorci és mesélte, hogy hol jártak és kívánni kellett valamit, ha tavasszal kinyílik a virág a kívánság valóra válik. Dorci azt mondta: "Volt aki babát kért,volt aki Pókembert. Én anya azt kívántam, gyógyuljon meg a kistestvérem." Azt mondta, hogy "képzeld anya, minden öreg sírt az otthonban és ovónénik is. És azt mondták tavasszal teljesül!"

Ekkor azt éreztem, hogy az én lányom 7 évesen felnőttebb, mint én!

Soha nem felejtem el!"

NEM NYERÉSZKEDÉSRE LÉTREHOZOTT "KAMU" HONLAP, a kislány betegségéről kiadott orvosi igazolás a honlapon meg is tekinthető.


Elkezdtük műanyag kupakok gyűjtését,amit egy felvásárló megvesz tőlünk 45 Ft/kg áron.

Minden műanyag kupak jó:üdítős,samponos,tisztítószeres,tejes,gyógyszeres,szín,méret nem számít.Nem kell külön válogatni sem.

Sok kicsi sokra megy!

Ha valaki tud kupakkal segíteni szívesen vesszük.

Gyűjtési határidő nincs,folyamatosan adjuk le,ha egy nagyobb mennyiség pl. 500 kg összejön.

Ami másnak szemét,nekünk KINCS!

Segíts,hogy Laura gyógykezelése sikeres legyen!


http://www.kisslaura.fw.hu/

2010. február 14., vasárnap

Ella Fitzgerald&Louis Armstrong: Our love is here to stay - "Ella and Louis sings Gershwin"



Tracklist
1. I Got Plenty O' Nuttin
2. He Loves And She Loves
3. A Woman Is A Sometine Thing
4. They Can't Take That Away From Me
5. Let's Call The Whole Thing Off
6. Strike Up The Band
7. Things Are Looking Up
8. They All Laughed
9. A Foggy Day
10. How Long Has This Been Going On?
11. Summertime
12. Love Is Here To Stay
13. There's A Boat Dat's Leavn' Soon For New York
14. 'S Wonderful
15. I Was Doing All Right
16. Oh, Lady Be Good!


Letöltés
p.word: musicacion

2010. február 11., csütörtök

Tatiosz...

"Te és én ugyanazok vagyunk. Amikor a szemedbe nézek - tudod ezt. Amikor a szemembe nézel - tudom ezt."

"Az igazság te magad vagy. Magadat keresed életed minden pillanatában. Mivel az első pillanatban ugyanazt teszed, mint az összes többiben, ha jól figyelsz, már az első pillanatban mindent láthatsz. Utóbb csupán azt ismétled, amit korábban elrontottál."

"Gondolj a szépre, és széppé válik az is, amiben eddig nem láttál semmi szépet. Gondolj a jóra, és a rossz máris más értelmet nyer."

"Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet hit - a cselekedet megvalósulás."

"Saját életed igazságát valóban te teljesíted be: azt fogod visszakapni, amit magad is adtál: vérontásért háborút, tolvajlásért nincstelenséget, az akarat kegyetlenségéért minden szeretet elvesztését. S ha pedig életedből elvész a szeretet, elvesztettél mindent."

"Légy tündöklő Nap a saját égboltodon!"

Michael Buble - The way you look tonight

Szerelmünk lapjai - (The Notebook)

színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus film, 123 perc, 2004



rendező: Nick Cassavetes
író: Nicholas Sparks
forgatókönyvíró: Jeremy Leven
operatőr: Robert Fraisse
díszlettervező: Chuck Potter
producer: Lynn Harris, Mark Johnson
executive producer: Toby Emmerich, Avram "Butch" Kaplan
vágó: Alan Heim
adaptáció: Jan Sardi

szereplő(k):
Gena Rowlands (Allie Calhoun)
Ryan Gosling (Noah Calhoun)
Rachel McAdams (Allie Hamilton)
Kevin Connolly (Fin)
James Garner (Duke)
Tim Ivey (Rower)
Starletta DuPois (Esther)

Allie és Noah tizenévesek voltak, amikor találkoztak, az első pillanattól kezdve rokonszenveztek egymással. Kibontakozó szerelmük hamar beteljesedik. A lány gazdag szülei azonban ellenzik kapcsolatukat, így a két fiatal útja elválik egymástól. Amikor néhány esztendővel később újra találkoznak, a szerelmük újjáéled, és Allie-nek hamarosan választania kell társa és társadalmi rangja között. Történetüket, melynek fontos jelentősége van számára, egy idős úr olvassa fel újra és újra egy hasonló korú hölgynek.

Fájlnév: Szerelmünk lapjai.avi
Fájl mérete: 737 Mb.

http://hotfile.com/dl/17563811/555e0b8/Szerelmunk.lapjai.part1.rar.html
http://hotfile.com/dl/17568833/dbed147/Szerelmunk.lapjai.part2.rar.html

pw. levardine

Michael Buble - I'll be seeing you

The Notebook - Szerelmünk lapjai (2004) OST



01. Main Title
02. Overture
03. I'll Be Seeing You - Billie Holiday
04. Alabamy Home - Duke Ellingtono
05. Allie Returns
06. House Blues / The Porch Dance / The Proposal / The Carnival
07. Noah's Journey
08. Always and Always - Benny Goodman And His Orchestra
09. A String Of Pearls - Glenn Miller And His Orchestra
10. On the Lake
11. Diga Diga Doo - Rex Stewart And The Ellingtonians
12. One O'Clock Jump - Benny Goodman And His Orchestra
13. I'll Be Seeing You - Jimmy Durante
14. Noah's Last Letter
15. Our Love Can Do Miracles

http://letitbit.net/download/4767.42f78b718d4ffc56912a5e6b41/n0terbakla.rar.html

Billie Holiday - I'll be seeing you (The Notebook Soundtrack, Szerelmünk lapjai OST)

Szia, Anya!

Már túl voltak a mesén. A kisfiú, aki jobban szerette, ha nagyfiúnak mondják - az is volt, negyedikes, és évet is veszített - már a vizet is bekészítette magának. Egy ideje, mondta, hajnalban felébred arra, hogy szomjas. Esténként, lehetett bármilyen fáradt vagy álmos, sose feledkezett meg a vízről. A szobáját egy ajtó választotta el a szülei szobájától.
Nem olyan rég lett egy új szokása. Amióta nagyfiúnak érzi magát, becsukja a két szobát elválasztó ajtót. Csak néha hagyja nyitva. Mint most.
A kiáltás halk volt, és óvatos.
-Mama!
Csodálkozott, hogy még fönn van a gyerek. Odanézett az ágyból, látta, jókora rést hagyott az ajtón. A keze már nyúlt, készült lekapcsolni a kislámpát. Most megint hallotta, még halkabban a gyerek hangját.
-Mama, alszol?
Csöndesen szólt át.
-Még nem.
Nem hallatszott semmi nesz. Várt egy kicsit. Aztán átszólt a kisfiúnak.
-Nem tudsz aludni?
-Nem - válaszolt a gyerek, és sietősen mondott még valamit, elnyelte a szavakat, mintha az egész nem lenne olyan fontos.
-Mama, nem akarsz átjönni...?
-Most?
Ahogy kimondta, megbánta. De a gyerek segített.
-Csak egy kicsit...Bebújni...Átjössz?
Kis-nagyfiú, gondolta. Bebújni. Ahogy régen. És fáradtan elmosolyodott. Egész nap gürcölt. Cipelt is sokat, de főleg a kimerítő álldogálás az fárasztotta el kegyetlenül. És az a szerencsétlen szóváltás a főnökével. Még ha a végére értek volna. De félbehagyta. Soha semmi összetűzésbe nem megy bele. Kihátrál. Aztán eszi magát hetekig. Most is feszült. Még az ágyban is. És fáradt.
Megfeszítve az izmait, kinyújtózott a bemelegedett takaró alatt. Mellette, a másik párnán már egyenletes volt a szuszogás. Milyen hamar elalszanak a férfiak, gondolta. És szégyellve, hogy húzza az időt, gyorsan kibújt az ágyból.
A kisfiú már bekucorodott a fal felőli oldalra. Kicsit megemelte a takarót.
-Bújj be, mama...!
Odabent a takaró alatt meleg volt. Beleszagolt a kisfiú nyakába, mélyen beszívta az álmos szappanszagot. Játékosan odacuppantott. A gyerek átölelte.
Szorosan karolta a nyakát. Egészen másképp, ahogy szokta. Becsukta a szemét, érezte, mindjárt öntudatlan lesz, és elalszik. Gyorsan megkérdezte hát a kisfiút.
-Te miért nem tudsz aludni?
-Gondolkodom.
-Min?
-Hogy mi lesz velem, ha ti nem lesztek...
Az asszonynak, mint akit hideg vízzel leöntöttek, kiment az álom a szeméből.
-Hogyhogy nem leszünk?
-Hát...Ha meghaltok.
A feje ott feküdt a karján. Arról vette észre, hogy hangtalanul sír a kisfiú. Nedves lett a karja a hálóing alatt. Folytak a könnyei. Az asszony fektében fölhúzta a lábát, s miközben teste körbeölelte a fiát, agya lázasan kapkodott. Mi lelte? Mi jár a fejében? Hol időzik a gyerekek lelke, miközben azt hisszük, itt fekszik az ágyában, s minden a lehető legnagyobb rendben van. Megijedt? Próbált visszaemlékezni, hogy is volt kislánykorában...
És halkan beszélni kezdett. Mesélt arról, amikor a kisfiú megszületett, mesélt az álomillatú éjszakákról, amikor az öléből nézte a csillagokat, mesélt arról, hogy sose hagyják el egymást azok, akik így találkoznak. S hogy szeretnek minket. Sokáig mesélt. Simogatta a kisfiú arcát, egyszer csak érezte, csukva a szeme. A lélegzése mutatta, elaudt.
Napokig nem tudott elszakadni attól az estétől. Pedig a kisfiú vidáman ébredt, nem kérdezett semmit, amikor iskolába indulva megölelték egymást, csak annyit mondott szégyenlősen-fölényesen.
-Nem hagytalak aludni...!
Pár nap múlva, késő délután elgondolkodva ült a HÉVen. A második kocsi első peronján, közvetlenül az ajtó mellett egyetlen sor ülés van. Oda vette be magát. Nem nagyon figyelt másfelé. A Margit hídnál vette észre, közvetlenül mellette egy kislány készül leszállni, de nem találja a kapaszkodót. Eltakarta egy termetes utas. Akkor látta, a kislány vak. Amikor felállt, melléje húzódott. Majd segítek, karolt belé. A gyerek - tizenkét-tizenhárom éves lehetett -, vékony hangon mondta, köszönöm.
Nyílt az ajtó, a kislány lépett. Még nem érte el a lába a lépcsőt, amikor üdvözült mosollyal felkiáltott:
-Szia, Anya!
Az arcát nem fordította feléje. Mert nem látta. Nem látta, hogy ott van. Tudta. Tudta, hogy ott áll széles mosollyal az arcán, piros kabátban, szőkén, fiatalon, az édesanyja. A vak kislány tudta, hogy minden délután ott várja őt a második kocsi első ajtajában a biztonság. Az otthon.
A fiatal nő nyújtotta a kezét, segített leszállni a lányának. Köszönöm, nézett derűsen a másik asszonyra, és kart karba öltve, elindultak ők ketten. Nagyokat léptek. Minden lépésnél nevetve összekoccant a válluk.

A szív hídjai (1996)

Az egyik kedvenc filmem!


A szív hídjai (The Bridges Of Madison County)

színes, szinkronos amerikai romantikus dráma, 1996, DVDRip



rendező: Clint Eastwood
író: Robert James Waller
forgatókönyvíró: Richard LaGravenese
zeneszerző: Lennie Niehaus, Clint Eastwood
operatőr: Jack N. Green
vágó: Joel Cox

szereplő(k):
Meryl Streep (Francesca Johnson)
Clint Eastwood (Robert Kincaid)
Annie Corley (Caroline)
Victor Slezak (Michael Johnson)
Jim Haynie (Richard Johnson)
Sarah Kathryn Schmitt (az ifjú Carolyn)

A felnőtt testvérpár édesanyjuk halála után hazaérkezik Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hídat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Francesca felajánlotta, hogy megmutatja a hídhoz vezető utat. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg. Az azóta elhunyt fotós, Robert Kincaid hamvait a vízbe szórták a Rosamunde-hídnál, ahogyan azt évekkel később a testvérek anyja is kéri a végakaratában. Gyermekei a feltárult szerelmi történeten megrendülve súlyos döntés elé kerülnek: temessék-e anyjukat az édesapjuk mellé, ahogyan eredetileg a család tervezte, vagy tartsák tiszteletben utolsó akaratát, és végső hűségét élete nagy szerelméhez.

http://www.extrashare.us/hu/file/38736/A-sz-v-h-djai--filmdr-ma-1996-DVDRip-Xvid--001.html
http://www.extrashare.us/hu/file/38729/A-sz-v-h-djai--filmdr-ma-1996-DVDRip-Xvid--002.html
http://www.extrashare.us/hu/file/38722/A-sz-v-h-djai--filmdr-ma-1996-DVDRip-Xvid--003.html
http://www.extrashare.us/hu/file/38721/A-sz-v-h-djai--filmdr-ma-1996-DVDRip-Xvid--crc.html

Teddy Wilson and His Orchestra



Tracks
01 - Somebody Loves Me (DeSylva, Gershwin, MacDonald)
02 - Sweet and Simple (Caesar, Yellen)
03 - Liza (All the Clouds'll Roll Away) (Gershwin, Gershwin, Kahn)
04 - Rosetta (Hines, Woode)
05 - I Wished on the Moon (Parker, Rainger)
06 - What a Little Moonlight Can Do (Woods)
07 - Miss Brown to You (Rainger, Robin, Whiting)
08 - A Sunbonnet Blue (And a Little Straw Hat) (Fain, Kahal)
09 - What a Night, What a Moon, What a Girl (Loeb)
10 - I'm Painting the Town Red (Newman, Stept, Tobias)
11 - It's Too Hot for Words (Powell, Samuels, Whitcup)
12 - Sweet Lorraine (Burwell, Parish)
13 - Liza (All the Clouds'll Roll Away) (Gershwin, Gershwin, Kahn)
14 - Every Now and Then (Lewis, Sherman, Silver)
15 - It Never Dawned on Me (Coots, Lewis)
16 - Liza (All the Clouds'll Roll Away) (Gershwin, Gershwin, Kahn)
17 - Rosetta (Hines, Woode)
18 - Twenty-Four Hours a Day (Hanley, Swanstrom)
19 - Yankee Doodle Never Went to Town (Freed, Hanighen)
20 - Eeny Meeny Meiny Mo (Malneck, Mercer)
21 - If You Were Mine (Malneck, Mercer)
22 - I Found a Dream (Gorney, Hartmann)
23 - On Treasure Island (Burke, Leslie)

Letöltés
pw: musicacion

Karinthy Gábor: Szomorú ének

Karinthy Gábor: Szomorú ének

Nem kell az élet. Fáj a fénye
S a napok bús pergése és
Nem kell a napsugár s az alkony,
Az öröm és a szenvedés.

Vágyódások, haragok, álmok,
A vér tüze, eszményeim:
Elhagylak, élet, odahagylak.
Halálba kergetett a kín.

Nekem a nyári pompa gyász csak.
Lomb és madár a táj felett.
Fakón megy el a méla kertben
a lomha őra s esteleg.

Folyton elvágyom, útra egyre.
Sorsom kopár és régen ez...
Gyötrődöm, hol ülök, hol állok,
Elsenyvedek, a végem ez.

Letűnt a délután, a fáradt
És búcsúzik az esti fény...
Kietlen és sivár a lelkem
És meg akarok halni én.

2010. február 10., szerda

Akarsz látni még egyszer... utoljára?...

Hosszú évekig azt hittem, hogy ez a nő nincs már az életemben, hogy kevésen múlt, de nincs, és kész.
Hogy már nem is létezik, hogy elsodródott nagyon messzire, hogy nem is volt olyan földöntúlian gyönyörű, hogy egy eltűnt világ. Ifjúkorom romantikus világa, mikor még azt hittem, hogy a szerelem örök, meg hogy az én szerelmemnél nincs is nagyobb. Ilyen csacsiságokat.

Huszonhat éves voltam akkor ott a pályaudvar peronján. Nem értettem, miért sír annyira. Magamhoz öleltem, a nyakába fúrtam a fejem. Azt hittem bánkódik, mert elutazom, és ki is mutatja. Aztán hetek múlva, mikor a telefonban megalázkodtam és hosszú, esedező leveleket írtam neki, rájöttem.
Aznap kijátszott, mert tudta, hogy utoljára lát, engem siratott, a holttestemet öntözte a könnyeivel. És nem örült, hogy futok utána.

Hónapokig bevertem magam mindenbe az égvilágon. Mint az alvajáró. Minél jobban fájt, annál jobban bevertem.
Szerelmi csalódás ide vagy oda, parádésat alakítottam: ezekben az üres napokban becsaptam a világot. Felkeltem, hülyülésig hajtottam magam, ettem, mint a gép, söröztem a kollégákkal, vastagokat röhögtem a testvéremmel, holott egyetlen fricska elég lett volna, hogy összetörjek.
De hát nem is igaz. Nem hős voltam én, hanem hülye: azt hittem visszajön hozzám. Komolyan azt hittem.

Váratlanul ért, jóvátehetetlenül elfuserálták a lelkivilágom azon a vasárnap estén a pályaudvari peronon. Nem bírtam megemészteni, és belevertem magam mindenbe, ami szembe jött.
Az évek múlása nem hatott. Időnként meghökkentem:
-Jé?...különös...tegnap egyszer sem gondoltam rá...-És ahelyett, hogy gratuláltam volna magamnak, rágódtam, hogyan lehettem meg egy teljes napig anélkül, hogy rágondoljak. Főleg a neve jött vissza folyton. Meg két-három konkrét kép. Mindig ugyanazok.
Nem hazudok. Reggel kiszálltam az ágyból, ettem, mosakodtam, ruhát húztam magamra, és hajtottam. Néhanapján lányt is láttam csupaszon. Néha-napján, de nem volt benne köszönet. Érzelem: nagy semmi.

Aztán mégiscsak szerencsém lett. Mikor már azt hittem, úgyis mindegy.
Belém botlott egy másik nő. Egy nagyon másmilyen, más keresztnevű nő belém szeretett, és eltökélte, kiteljesíti az életemet. Nem kérdezte akarom-e, talpra állított, és feleségül jött hozzám, egy kongresszus alkalmával a liftben váltott első csókunk évfordulóját meg sem várva.
Nem remélt feleség. Bevallom, rettenetes félsz jött rám. Nem bíztam az egészben, és bizonyára sokszor megbántottam őt. Becéztem a hasát, és gondolatban máshol jártam. A hajába túrtam, és más illatát kerestem. Soha nem szólt. Tudta, a fantoméletem napjai megszámláltattak. Mert ott a kacagása, a bőre, elementáris, önzetlen szerelmének bősége, amit nekem tartogat. Jól számított. A fantoméletem megengedte, hogy boldog legyek.
Itt van a szomszéd szobában. Alszik.

A szakmámban többre vittem, mint valaha reméltem volna. Azt kell hinnem, számított a buzgalom, és hogy a megfelelő időpontban a megfelelő helyen voltam, és hogy meghoztam bizonyos döntéseket...Mit tudom én.
Mindenesetre a régi haverok meglepett és gyanakvó pillantásából azt olvasom ki, ők se értik: csinos nej, látványos névjegykártya, méretre készített ingek...ahhoz képest, hogy honnan volt a start. Ez zavarba ejtő.
Annak idején máson se járt az eszem, mint a lányokon...azazhogy ezen a lányon, jegyzetelés helyett leveleket írtam az előadásokon, és hidegen hagyott a kávéházi teraszok kínálata cici, szem és minden egyéb vonatkozásában. Pénteken felültem az első párizsi vonatra, és hétfő reggel karikás szemmel tértem meg, a távolságot meg az ellenőrök kőszívét átkozva. Pojáca voltam inkább, mint az élet királya, ez az igazság.
Szerelmes voltam, hanyagoltam a tanulást, gyengén hegedültem, és más bicsaklásaimmal egyetemben ez volt az ok, amiért faképnél hagyott. Azt hiszem. Nyilván úgy gondolta, hogy a jövő nem kellőképpen...ígéretes egy ilyen mellett.
Mikor ma a bankszámlakivonataimat nézem, elismerem, hogy az élet nagy tréfamester.

Szóval éltem bele a világba.
Persze a feleségemmel vagy a barátainkkal egyszer-egyszer fölemlegettük a diákéveinket, a filmeket meg a könyveket, amelyek formáltak, fiatalkori szerelmeinket, az idők folyamán feledésbe merült, hirtelen belénk villanó arcokat. ..A félrerámolt életünk. Le szoktuk porolgatni néha. De sose szívom mellre. Ó, nem.
Egy időben, emlékszem, mindennap utamba esett egy tábla, rajta a város neve, ahol tudtommal élt, meg hogy hány kilométer odáig.
Reggelente az irodába menet, estelente hazafelé mindig vetettem egy pillantást erre a táblára. Egy pillantás, semmi több. Sose tértem le. Megfordult a fejemben, de úgy éreztem, arcul köpném a feleségemet már azzal is, ha indexelnék.
De a pillantás akkor se maradt el, így igaz.
Aztán munkahelyet változtattam. Nem volt több gond a táblára.

De mindig van más ok, más ürügy. Mindig. Hányszor kaptam fel a fejem az utcán elszorult szívvel, mert mintha az ő alakja...az ő hangja...az ő frizurája...?
Hányszor?

Azt hittem, nem gondolok már rá, de ha egy percre egyedül maradok valami többé-kevésbé nyugodalmas helyen, máris előjön.
Hat hónapja sincs, hogy ott ültem egy étterem teraszán, és elmarat az ügyfél a munkaebédről: hát nem őt idéztem magam elé? Kigomboltam az inggallérom, hozattam a pincérrel egy pakli cigarettát. Olyan kapadohányt, amilyent akkoriban szívtam. Kinyújtóztattam a lábam, nem hagytam, hogy elvigyék a másik terítéket. Rendeltem valami jó bort...és míg félig behunyt szemmel eregettem a füstöt és sütkéreztem, néztem, ahogyan közeledik.
Néztem, egyre csak néztem. Egyfolytában rá gondoltam, meg hogy milyen is volt együtt, milyen volt a közös ágyban.

Sose firtattam,hogy még mindig szeretem-e, vagy hogy pontosan mit is érzek iránta. Ugyan minek? De örültem, ha rátaláltam egy-egy magányos pillanat örvén. Tartozom az igazsággal.
Szerencsére az életem nem sok magányos pillanattal szolgált. Az kellett hozzá, hogy egy ilyen szerencsétlen ügyfélnek teljesen kiessek a fejéből, vagy hogy éjszaka magányosan autózzak, mert így adódott. Az esély gyakorlatilag nulla.

És még ha át akarnám is adni magam a nagy mélabúnak, a nosztalgiának, vagy elkapna a bohóság, hogy kinyomozzam a telefonszámát vagy efféle baromság, szóba se jön, már megfegyelmeztek. Amúgy istenigazából: a gyerekeim.
Megőrülök a gyerekeimért. Három van, Marie hétéves, Josephine négy lesz, Yvan, a pici fiú még kettő sincs. Én könyörögtem ki a feleségemtől a harmadikat, emlékszem, ellene vetette, hogy fáradtság, meg mi lesz velünk, de én annyira imádom a csecsemőket, a csacsogásukat, a nyálas puszijaikat...hagyjuk...Kértem, hogy szüljön még egyet. Nem sokáig vonakodott, és már ebből is tudom, hogy az egyetlen jóakaróm, és soha nem hagyom el. Hiába környékez a konok árnyék.
A legjobb, ami az életben történt velem, hogy gyerekeim születtek. Egy régi szerelmi história hozzájuk képest semmi. Semmi.

Nagyjából ilyen volt az életem folytatása, aztán a múlt héten egyszer csak bemondja a keresztnevét a telefonba.
-Itt Heléna.
-Heléna?
-Nem zavarlak?
A kisfiam az ölemben ült, és sikkantgatva kapkodott a kagyló után.
-Hát...
-A gyereked?
-Igen.
-Mennyi idős?
-...Miért hívtál fel?
-Mennyi idős?
-Húsz hónapos.
-Azért hívtalak, mert találkozni szeretnék veled.
-Velem?
-Igen.
-Hülyéskedsz?
-...
-Csak úgy. A homlokodra csaptál!...Látni akarsz...
-Majdnem.
-Miért?...Úgy értem, miért most?...Ennyi év után...
-Tizenkettő. Tizenkét év telt el azóta.
-Jó. Hát aztán...Mi ütött beléd? Most kapcsolsz? Mit akarsz tőlem? Hogy hány évesek a gyerekeim, hogy megkopaszodtam-e...vagy hogy lásd, milyen hatást teszel rám...vagy csak a régi szép időkről akarsz dumálni?!
-Idehallgass, nem gondoltam, hogy így veszed, inkább elbúcsúzom. Igazán sajnálom. Bo...
-Honnan tudtad meg a számomat?
-Apádtól.
-Mi?!
-Az előbb felhívtam apádat, és elkértem a számodat, ennyi.
-Emlékezett rád?
-Nem. Vagyis...nem árultam el, ki vagyok.
Letettem a fiamat a szőnyegre, ment a gyerekszobába a nővéreihez. A feleségem nem volt otthon.
-Várj, ne tedd le..."Marie, add rá a zokniját, rendben?"...Halló? Ott vagy még?
-Igen.
-Akkor...
-Mit akkor?
-Azt akarod, hogy találkozzunk?
-Igen. Fogjuk rövidre. Igyunk meg valamit, vagy egy kis séta, valahogy így.
-Miért? Mire jó ez?
-Csak látni akarlak, ennyi. Beszélnénk két szót.
-Heléna?
-Tessék.
-Miért csinálod ezt?
-Hogyhogy miért?
-Miért hívsz? Miért vártál idáig? Miért most? Eszedbe se jut, hogy bekavarsz nekem?...Csak fogod magad, és tárcsázol...?
-Figyelj, Pierre. Meg fogok halni.
-...
-Azért hívlak, mert meg fogok halni. A pontos idejét nem tudom, de nincs sok hátra.
Eltartottam magamtól a telefonkagylót, hogy lélegzethez jussak, és próbáltam felkelni a székről, sikertelenül.
-Nem igaz.
-De.
-Mi a bajod?
-Jaj...bonyolult. Röviden, a véremmel van valami...már nem ismerem ki magam a sok diagnózison, fura egy izé ez.
Azt kérdeztem:
-Biztos vagy benne?
-Tessék? Mégis mit képzelsz? Hogy a szívfacsaró hantámmal akarlak megkörnyékezni?
-Bocsáss meg.
-Semmi gond.
-Hátha tévednek.
-Hátha...
-Szóval nem?
-Nem. Nem hiszem.
-Hogy létezik ez?
-Fogalmam sincs.
-Rosszul vagy?
-Mikor hogy.
-Rosszul vagy?
-Eléggé.
-Látni akarsz még egyszer utoljára?
-Igen. Így is lehet mondani.
-...
-...
-Nem félsz, hogy csalódni fogsz? Nem lenne jobb a régi képemnél megmaradnod?
-Mikor még ifjú voltál, és hódító?
Hallottam, ahogy elmosolyodik.
-Pontosan. Mikor ifjú voltam, és hódító, és egyetlen ősz hajszálam sem volt...
-Ősz a hajad?!
-Öt szál belőle, ha jól számolom.
-Hű, de megijesztettél! Különben igazad van. Lehet, hogy rossz ötlet, de eszemben van már egy ideje...kigondoltam, hogy ez örömet szerezne...Újabban nem sok dolog szerez nekem örömet, hát...felhívtalak.
-Mióta játszol a gondolattal?
-Tizenkét éve! Dehogy...Csak vicceltem. Pár hónapja, azt hiszem. Mikor először kórházba kerültem.
-Komolyan látni akarsz?
-Igen.
-Mikor?
-Rajtad múlik. Amikor ráérsz.
-Hol laksz?
-Ugyanott. Olyan száz kilométerre tőled, ha jól tudom.
-Heléna?
-Tessék?
-Á, hagyjuk.
-Igazad van. Hagyjuk. Ez a rendje. Ilyen az élet, nem azért hívlak, hogy a múltat rágjam, meg visszasírjam Párizst. Csak...
Csak azért hívlak, mert még egyszer látni akarom az arcod. Ennyi. Amiért az emberek visszamennek a szülőfalujukba vagy a szülői házba...akárhova, mert meghatározta az életüket.
-Ez olyan, mint a zarándoklat, ugye?
Rádöbbentem, hogy elváltozott a hangom.
-Pontosan. Mint a zarándoklat. Amiből kikövetkeztetheted, hogy az arcod meghatározta az életem.
-A zarándoklat olyan gyászos dolog.
-Miért mondasz ilyet? Zarándokoltál te az életben?
-Nem. Azazhogy...voltam Lourdes-ban.
-Ja, így már értem...
Próbált gúnyos hangot megütni.

Hallottam, hogy a kicsik tépik egymást odaát, és nagyon be akarózott fejeznem a beszélgetést. Hadd tehessem már le a telefont. Beadtam a derekam:
-Mikor?
-Te mondd meg.
-Holnap?
-Kérlek.
-Hol?
-Félúton. Mondjuk, Sullyben, például.
-Tudsz vezetni?
-Igen, tudok vezetni.
-Mi van Sullyben?
-Szerintem ne várj túl sokat tőle...majd meglátjuk. Találkozzunk a városháza előtt.
-Ebédidőben?
-Jaj ne. Nem túl mókás velem ebédelni, tudod. -Erőltetetten nevetett megint.
-Kora délután jobb lenne.
*

A férfi nem bírt aludni aznap éjjel. Bámulta a mennyezetet, szemét tágra meresztve. Hogy száraz maradjon. Hogy ne sírjon.
Nem a felesége miatt. Attól félt, hogy áltatja magát, hogy a saját belső világát siratja el, nem a nő halálát. Tudta, ha egyszer elered a könnye, folyni fog, mint a záporeső.
Nem megnyitni a zsilipeket. Csak azt ne. Hiszen hány éve már, hogy gombostűhegyre tűzi, korholja az emberi gyarlóságot. A másokét. Akik maguk sem tudják, mit akarnak, és koloncként cipelik a középszerűséget.
Hány évig tetszelgett abban, hogy gyöngéd lesajnálással emlékszik vissza a fiatalkorára. Valahányszor erre a nőre gondolt, úgy tett, mintha megmosolyogná, vagy átlátna rajta. Holott sose értett semmit.
Tökéletesen tisztában van azzal, hogy egyedül ezt a nőt szerette életében, és őt is egyedül ez szerette igazán. Ő az egyetlen szerelme, és ezen nem változtat semmi. Az se, hogy dobta őt, mint valami hasznavehetetlen, ócska kacatot. Az se, hogy soha ki nem nyújtotta felé a kezét, sajnálta tőle a feloldozást. A beismerést, hogy ő sem a világ teteje. Hogy túlbecsüli a fiú, aki különb nála. Vagy hogy nagyot tévedett, és titkon megbánta. Gőgös volt mindig. Elmondja, hogy tizenkét évig bűnhődött, és most meghal.

A férfi nem akart sírni, hát nekiállt mesélni magának. Ez a trükkje. A felesége megfordult az ágyban. Nem bírt aludni aznap éjjel. Járt a fejében mindenféle. Ezzel mentegeti az álmatlan éjszakát, a lámpa se világít sehogy, és mint a nagy bánatok idején, most is nekimegy mindennek.

*

A nő sem bír aludni ezen az éjszakán, de nála ez már szokás. Szinte le se hunyja a szemét. Mert nem fárad ki eléggé napközben. Az orvos elmélete. A fiai az apjuknál vannak, ő meg csak sír.
Sír. Sír. Sír.
Összeroppan, kiereszt, túlárad. Aztán vállat von, elég, zárjuk le, szűnjünk meg, mert ez az élére vasalt fehér köpenyes beszélhet neki, hogy nem fárad ki eléggé, semmit se ért az egészből, csak a szavakat csűri-csavarja. Halálosan kimerült.
Sír, mert végre felhívta Pierre-t. Mindig is tudta a számát, és többször is feltárcsázta már ezt a számsort, ami a férfitól elválasztja, de amint meghallotta a hangját, menten le is tette. Egyik nap még a nyomába is szegődött a férfinak, hogy megtudja, hol lakik, milyen kocsival jár, hol dolgozik, hogyan öltözik, és hogy gondterhelt-e. Megnézte a feleségét is. Kénytelen volt elismerni, hogy a felesége csinos, kedves és a gyerekei anyja.

Sír, mert feldobogott a szíve, holott azt hitte, rég túl van ezen. Nem hitte volna, hogy ilyen kemény lesz hozzá az élet. Főleg magány jutott neki. Azt hitte, már késő, úgysem érez semmit, kiégett. Főleg mióta Azok olyan lázba jöttek a vérképétől, holott merő véletlenségből csináltatta, rutinból. A kis medikusok, meg a nagy tekintélyű professzorok mind szakvéleményezték a leletet, de arra nemigen volt szavuk, hogyan húzhatnák ki a bajból.

Annyi minden miatt sírt, hogy nem is akarózik belegondolnia. Az egész élete ott csurog az arcán. Védekezésképpen leszögezi, azért sír, mert jólesik sírnia. Punktum.

*

Már ott volt, mire megérkeztem, és rám mosolygott. Mit szólsz, életemben először nem váratlak meg, látod, kár volt úgy kétségbeesned, ezzel fogadott, én meg azt feleltem, kétségbeesésről szó sem volt.
Nem csókoltuk meg egymást. Semmit nem változtál, mondtam neki. Hülye szöveg, de komolyan gondoltam, azazhogy csak még szebbnek láttam. Nagyon sápadt volt, látszott minden erecske a szeme körül, a szemhéján, a halántékán. Lefogyott, az arca beesettebb lett. És megtörtebb is az emlékeimben élő higanyelevenséghez képest. És csak nézett rám. Beszéljek? Hallgassak? Mosolygott rám szakadatlanul. Látni akart, és én nem tudtam mit kezdeni a kezemmel, nem tudtam megérinthetem-e a karját.

Komor városka. A parkba mentünk.
Elmondtuk egymásnak az életünket. Eléggé összefüggéstelenül. A titkainkat megtartottuk magunknak. Kereste a szavakat. Egy ponton megkérdezte, mi a különbség a tétlenség és a henyeség között. Nem tudtam. Legyintett, hogy nem érdekes. Elmondta, hogy ez a dolog nagyon megkeserítette, vagy megkeményítette, nagyon más már, mint annak idején.

A betegséget szinte nem is érintettük. Csak annyit mondott, hogy a gyerekeinek ez nem élet. Nemrég tésztát akart főzni nekik, de nem bírt, mert túl nehéz volt a lábas a vízzel.
Beszéltetett a feleségemről, a gyerekeimről, a munkámról. Mindent tudni akart, de észrevettem, hogy többnyire nem is figyel oda rám.

Egy hámló padon ültünk, szemközt egy kúttal. Csúnya volt minden. Komor és csúnya. Szemerkélni kezdett valami, és összébb húztuk magunkat, közelebb egymáshoz, hogy ne fázzunk annyira. És akkor megcsapott az illata. A bőre a bőrömhöz ért. A kezemen, azt hiszem. Mint akit villámcsapás ért, a gyomrom görcsbe rándult, mozdulni sem mertem.
Aztán fölkelt, merthogy indulnia kell.

Azt mondta, csak egyet kérek tőled. Hadd szagoljalak meg. Nem feleltem semmit, erre bevallotta, azóta végig, ezeken a hosszú éveken át visszakívánta a szagomat. Erre már felelni sem mertem. Nem akartam hinni a fülemnek. Megkukultam. Mélyen zsebre vágtam a kezem, nehogy...
A hátamba került, és ráhajolt a hajamra. Így maradt jó ideig és én szörnyen éreztem magam. Az orra lekalandozott a tarkóm vájatába, a fejemen körözött komótosan, végigaraszolt a nyakamon a gallérom pereméig. Nagyokat szuszogott, de a kezével nem ért hozzám. Aztán meglazította a nyakkendőmet, kigombolta az ingem két felső gombját, és ismét éreztem tizenkét év után azt a jéghideg orra hegyét a kulcscsontomnál, én, én...
Tettem egy hirtelen mozdulatot. Ő fölegyenesedett a hátam mögött, és rátenyerelt kétfelől a vállamra. Elmegyek, mondta. Kérlek, ne mozdulj, ne fordulj hátra. Könyörgök. Könyörgök. Majdnem sírt a hangja.
Nem mozdultam. Amúgy sem mutattam volna neki a duzzadt szemem, meg az eltorzult képemet. Vártam egy jó darabig, aztán elindultam a kocsimhoz.




Vége