Spanyolország és Portugália a két leginkább "visszavágyom" európai ország a számomra.
A Feria de Abril (April Fair) spanyol ünnep, Sevillában rendezik meg minden évben, két héttel a Nagy Hét után. A Santa Semanaval (Holy Week) ellentétben itt igazi karneváli, fesztiváli hangulat uralkodik, jókedvvel, zenével és flamencóval. Ami különben nem is az. :)
Az idén április 24-29-ig tart az ünnep, amin én nem vagyok ott és csak sóhajtozom...Itt :(
Na szóval, a hivatalosan hétfőn éjfélkor kezdődő nagyszabású bulisorozat általában egy hét után ér véget, s egy hatalmas tűzijáték zárja le a következő vasárnap éjfélkor. Mivel a helyiek éppúgy kint hömpölyögnek az utcákon fellelkesülve, mint az oda látogatók hajnalig partizgatva, javaslom jövőre aki menne szeretne jó előre foglaljon szállást, pl. mert már kb. márciustól minden teltházon fut. Aki látta már a jelmezes, "flamencós" nőciket, s elkapta a party-láz, meg belebújt a lábába a boogie, az könnyen megérti Byront, aki először hívta fel a figyelmet Sevillára és a gyönyörű helyi nőkre, meg a mézédes narancsokra. Furcsa párosítás, beismerem...:)
Több, mint 1000 sátorban, az úgynevezett 'casetas'-okban zajlik az eseménysorozat, folyamatos előadásokkal, bárral, tánccal, hangos és jóféle zenével. Akit érdekel megkukkolhatja persze, hogy hogyan szurdossák le a bikákat is egy bikaviadalnak csúfolt állatkínzás keretein belül, de én erre nem vagyok vevő. /A privát sátor állításért egyébként nagy harc dúl a helyiek között, sátrat állítani egy cégnek, egyesületnek, vagy vállalkozásnak valóságos státusszimbólum. Ezekbe ne menj be! Privát terület, s nm összetévesztendő a bárki által látogatható casetasokkal./
Kedvenc, a minden nap déltől (inkább délutántól) futó szépséges felvonulás, a 'Paseo de Caballos': a helyi lányok felöltik magukra a full flamenco szerkójukat és parádés, pompázatokba díszített lovas kocsikra pattannak s eképpen robognak végig a városon. Az este fő attrakciója a már említett bikaviadal a 'Plaza de Toros de Maestranza': ide is már jó előre elkel minden jegy, tehát a "betoppanunk-aztán-majd-meglátjuk"ból "betoppanunk-és-nem-látunk-semmit" lesz.
A karnevál helyszíne egyébként a város központján kívül esik immár, a 'Real de la Feria' szemben a Mária Lujza parkkal. Teljesen más képet mutat a Feria nappal, ami inkább kedvez a gyerekes családoknak, idősebbeknek, mint este-éjszaka, az állandó nagy dancelésekkel, reggelig tartó bulizással, ivászattal, stb. Mondjuk a nagy zabálást azt talán vehetjük egész napos programnak, afféle összekötő kapocsként :)
Történetét tekintve egész régi múltja van még a mai formájú Feriának is, és egy viszonylag szimpla szarvasmarha vásárból nőtte ki magát, az 1840-es évek végén. Akkor a Prado de San Sebastian-on volt a helyszíne. Aztán növekedett mind a résztvevők, mind pedig a látogatók, "vásárlók" száma, s az emberek egy idő után inkább ünnepelni vágytak, mint marha fejeket bámulni és vásárolni. Így hát a bociszemek és a léha tömeg érzékeny búcsút váltottak, s maradt az ünnep, mint önálló esemény.
Azóta néz úgy ki a Feria nagyjából, ahogyan napjainkban is, s elképesztő ahogyan szinte egy saját kis város jön létre a semmiből, alig egy hónap alatt. Az előkészületek tehát jóval Santa Semana előtt kezdődnek, többnyire a főkapu felállításával. A "kisvárosnak" vannak saját utcácskái, a négyzet alakú sátraival, a már említett casetasokkal, ezeket pedig híres torreádorokról nevezik el. Végig az esemény ideje alatt indítanak túrákat, vannak különféle játékok, programok, szórakozási lehetőségek. Délután ugye jönnek a lovak, este pedig buli napfelkeltéig!
Némi szívfájdító képekben:
Egyéb tudnivalók és subidubik:
- A Feria, ahogy már mondtam volt, hétfő éjjel/kedd hajnalban nyit, akkor, mikor a kapun kigyulladnak a fények (el alumbrao). A hagyományos étel ezen a napon a sült hal (nagyjából a mi lisztben forgatott és olajban sütött halunkra hasonlít, de vastagabb panírral már-már a rántott halra hajaz/.
- Hiába van töménytelen mennyiségű finom kaja, az árak ekkor biza' az egekbe szökkennek, s ínyencségek tekintetében nem biztos, hogy van olyan választék, mint egy átlag napon egy Sevillai kisvendéglőben. Kivéve tán a füstölt sonkákat, kolbászkákat, és a tenger gyümölcseiből készült kajákat. De nagy általánosságban elmondható, hogy elég illusztris kis pénzösszeget kell ott hagynod egy cseppet sem illusztris étkezésért. Reggel pedig a Triana híd sarkán lézengenek leginkább az emberek churrost falatozva. A macskajaj...ugye.:)
- Kényelmes cipőben fesztiválozz! Egy minimális átlag nézelődős-résztevős séta is 30 perces út, ne kövesd el azt a hibát, hogy a legszebb magassarkúban eltipegsz...Fájdalmas lesz. Nekem elhiheted...
- Sevillana és nem flamenco! Mi, szánnivaló laikusok, flamenconak mondtuk végig, és valóban abból indult ki, de a helyiek allergiásak a flamenco szóra a buli ideje alatt, szóval ez Sevillana, picit más ritmussal, máshogyan is éneklik. Ja, és ne lepődj meg, természetesen mindegyik sevillai úgy bújik ki az anyukája pocakjából, hogy mesterien ropja a Sevillanat :) Igazi vérprofik!
- Vigyázz! Fokozott zsebtolvaj-veszély! :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése