Elhunyt Ranschburg Jenő

Ilyenkor mindig az jut eszembe, - a nyilvánvaló veszteségen kívül-, h mi lesz velünk nélküle? Én nagyon szerettem és tiszteltem ezt az embert, és bizony tudni lehetett h már Ő is benne van a korban, de mégis...Ez olyan másféle és nagyon szomorú veszteség. Szomorkodom Ranschburg Jenő az ember, és szomorkodom Ranschburg Jenő a "koponya" miatt. Gyakrabban tör fel mostanában egy-egy kiválóság elvesztése kapcsán; h amikor a régiek keseregtek xy új filozófia, találmány, orvosi felfedezés, író-költő felbukkanása kapcsán-mondván az úgysem lehet olyan jó, mint a régi volt és siratták a régi elvesztését, (aztán ugye kiderült, h de lehet csak máshogyan), addig manapság ki lesz nekünk pl. Ranschburg "helyett"??Ma annyi a műanyag, a kókler, a szélhámos, a futószalagon gyártott komolytalan orvos, szakember, vagy akár szakmunkás...Egyáltalán nagyon nehéz ma már emberként is hitelesnek lenni, maradni. Nemhogy még kiválóságnak is mindamellett egy szakterületen. Ranschburg halála mindenképpen hatalmas veszteség.



"75 esztendős korában csütörtökön elhunyt Ranschburg Jenő pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa. Mint lánya, Ranschburg Edit az MTI-nek elmondta: a népszerű pszichológus, tanár, számos szakkönyv szerzője vasárnap került kórházba, ahol csütörtökön délután hunyt el.

Ranschburg Jenő 1935. december 19-én született Budapesten. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 1961-ben diplomázott, majd az ELTE pszichológia-magyar szakát is elvégezte.

Több tudományos tisztséget is betöltött, többek között volt a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára és a Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetője is. Tagja volt a Nemzetközi Pszichológiai Társaságnak és a Nemzetközi Fejlődéslélektani Társaságnak, 1992-től 1996-ig az Országos Gyermekvédő Liga elnökeként tevékenykedett.

Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia volt. Okfejtéseit, a gyermekekkel, a családdal, a szocializációval kapcsolatos nézeteit, véleményét mindig úgy közvetítette, hogy azt a laikus, az átlagolvasó, néző is könnyűszerrel megértse. Méltán volt népszerű a televízióban futó Családi kör szakértőjeként, majd a Mesterkurzus előadójaként.

A fejlődéslélektan kutatásában és oktatásában végzett munkásságáért, a gyermekek védelme érdekében folytatott tevékenységéért 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2009-ben Prima Primissima-díjat kapott, 2010-ben a Hazám-díjat vehette át."
Forrás: MTI

Rég nem látott, tavaszt váró barátnőmnek:)

"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
"Tavasz" - felelt a Nap.
"Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.
"Meg ám!" - felelt a Nap.
"Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
"Szeretlek!" - szólt a Nap.
"Akkor hát szép lesz a világ?"
"Még szebb és boldogabb!"

/Szabó Lőrinc: Tavasz/

Lesznai Anna: Kancadal

Kancadal

Selyem hámok, arany hímek -
hol maradtok csengő rímek!

Nyalka szerszám csillant rajtam,
nyakas úrfi vígadt rajtam.

Alattam a kő is csendült,
ostorcsapás csókba lendült,

patkómról csillagok hulltak
sírt sebeim meggyógyultak,

tomporom ütemre ráztam
víg vágtámat megujráztam,

örömére új uruknak
kis csikaim szerte futnak.

...Cifra kanca nem divat már,
csinos úrfi gépkocsin jár,

igába mégse fogjatok,
mert biz kifogok rajtatok!

Én az ekét görbén húzom,
a szekeret tönkrezúzom,

úgy elrúgom rossz gazdámat...
Bús szívemen nagy seb támad.

Selyem hámok, csengő rímek,
hol maradtok, arany hímek?

Jaj! magamra mért hagytatok?
Bánatommal bút baktatok.

Vért izzadok - súlyos léptem
barna földből búban tépem...

Inkább fogjatok igába
Ne bitangul, ne hiába!